А а
буква:аOlyan, mint a magyar á, csak rövid. Hangsúlytalanul még rövidebb és tompább.
Könyvtár
Ábécé
A bolgár 30 cirill betűt használ. Sok ismerősnek tűnik – néhány viszont csapda. Koppints egy betűre, hogy meghallgasd és átrajzold.
Lecke indításaБ б
буква:бMint a magyar b. Szó végén p-nek hangzik: a „хляб”
(kenyér) p-re végződik.
Kicsit a 6-os számra hasonlít – ez a B.
В в
буква:вв
в
Mint a magyar v – sosem b. Szó végén f-nek hangzik: „лъв”
.
B-nek látszik, de V: „вълк”
= vălk.
Г г
буква:гг
г
Kemény g, mint a magyar „gomba” szóban – sosem gy.
Fejjel lefelé fordított L-nek látszik – ez a G, mint a „gomba” szóban.
Д д
буква:дд
д
Mint a magyar d. Szó végén t-nek hangzik: „град”
.
A nagy Д egy kis házikóra hasonlít – ez a D. Vigyázz: a kis „д” bolgár betűtípusokban g-nek látszik!
Е е
буква:еMint a magyar e, de zártabb, kicsit az é felé hajlik. Sosem „je”.
Ж ж
буква:жж
ж
Mint a magyar zs. Szó végén s-nek hangzik: „нож”
.
Úgy hangzik, mint a magyar zs.
З з
буква:зз
з
Mint a magyar z.
A 3-as számra hasonlít – ez a Z.
И и
буква:ии
и
Mint a magyar i.
Tükrözött N-nek látszik – ez az i magánhangzó.
Й й
буква:йй
й
Mint a magyar j.
„И”
egy kis ívvel: úgy hangzik, mint a magyar j.
К к
буква:кк
к
Mint a magyar k – hehezet nélkül.
Л л
буква:лл
л
Kicsit keményebb, mint a magyar l; е és и előtt lágyabb, mint a magyar „lé” l-je.
A görög Λ-ra (lambda) hasonlít – ez az L.
М м
буква:мMint a magyar m.
Н н
буква:нMint a magyar n – ez nem H!
H-nak látszik, de N: „нос”
= nosz.
О о
буква:оMint a magyar o, de nyíltabb. Hangsúlytalanul kicsit az u felé hajlik.
П п
буква:пп
п
Mint a magyar p.
Mint a görög Π – ez a P. Vigyázz: a kis „п” n-nek látszik!
Р р
буква:рPergetett r, mint a magyarban.
P-nek látszik, de pergetett R: „риба”
= riba.
С с
буква:сMindig sz, mint a magyar „szó”-ban – sosem k és sosem c.
C-nek látszik, de ez a magyar sz: „сова”
.
Т т
буква:тт
т
Mint a magyar t.
Kézírásban és dőlt betűvel a kis „т” m-nek látszik – de ettől még T.
У у
буква:уMint a magyar u.
Y-nak látszik, de ez az u magánhangzó: „ухо”
= uho.
Ф ф
буква:фMint a magyar f.
A görög Φ-re hasonlít – ez az F.
Х х
буква:хMint a magyar h a „technika” szóban – erős, torokhangú, sosem néma.
X-nek látszik, de erős h: „хляб”
= hljab.
Ц ц
буква:цц
ц
Mint a magyar c.
Farkincás U-nak látszik – ez a magyar c.
Ч ч
буква:чMint a magyar cs.
A 4-es számra hasonlít – ez a magyar cs.
Ш ш
буква:шш
ш
Mint a magyar s.
W-nek látszik, de ez a magyar s.
Щ щ
буква:щщ
щ
Két hang: s + t, mint a magyar „este” szóban: „щъркел”
, „поща”
.
Farkincás Ш = a magyar st, mint az „este” szóban.
Ъ ъ
буква:ъъ
ъ
Igazi magánhangzó: tompa hang az ö és az a között, ajakkerekítés nélkül (mint az angol „but” u-ja).
Kampós b-nek látszik, de magánhangzó, mint az angol „but” u-ja.
Ь ь
буква:ьь
ь
Önmagában nem hang: csak az „ьо”-ban fordul elő, és lágyítja az о előtti mássalhangzót – a „шофьор”
úgy hangzik: sof-JOR.
b-nek látszik, de nincs saját hangja – csak az „ьо” (jo) kapcsolatban fordul elő.
Ю ю
буква:юю
ю
Mint a magyar „ju”: j + u. Mássalhangzó után lágyítja azt.
IO-nak látszik – ez a magyar ju.
Я я
буква:яMint a magyar „ja”; mássalhangzó után lágyítja azt.
Tükrözött R-nek látszik – ez a magyar ja.
