B1 · 4. egység
A nemzeti újjászületés és a csitaliste
Megérted, mi volt a nemzeti újjászületés, és miért fontosak ma is a csitalistek.
Új szavak
a újjászületés, 18–19. sz.
Nagybetűvel írják, ha a történelmi korszakot jelenti.
csitaliste
Könyvtár, színpad és tanfolyamok egy fedél alatt.
könyvtár
népfelvilágosító
November 1. a Népfelvilágosítók Napja.
nép
önálló
felkelés
театърszínház
előadás
tanfolyam
tankönyv
ábécéskönyv
írástudó
adomány
училищеiskola
felszabadulás
църкваtemplom
nyitni
Számlára: „открия”
; köznyelvben „отворя”
is.
szabadság
учителuchiteltanár
Nőre: „учителка”
.
A csitalistében
Nikolova asszony, könyvtáros
Добър ден! Мога ли да Ви помогна?
Jó napot! Segíthetek?
Добър ден! Имате ли курсове по български за чужденци?
Jó napot! Vannak bolgárórák külföldieknek?
Nikolova asszony, könyvtáros
Имаме. Всеки вторник и четвъртък вечерта. Курсът е безплатен — плащаме го с дарения.
Vannak. Minden kedden és csütörtökön este. A tanfolyam ingyenes – adományokból fedezzük.
Чудесно! А кога е основано читалището?
Csodás! És mikor alapították a csitalistét?
Nikolova asszony, könyvtáros
През 1870 година. Преди това в града вече бяха открили училище.
1870-ben. Előtte már iskolát is nyitottak a városban.
Значи хората тук са обичали книгите отдавна.
Szóval itt az emberek régóta szerették a könyveket.
Nikolova asszony, könyvtáros
Да. Будителите вярваха, че грамотният народ е свободен народ. Ето, това е библиотеката.
Igen. A népfelvilágosítók hitték, hogy az írástudó nép szabad nép. Tessék, ez a könyvtár.
Може ли да се запиша и в библиотеката?
A könyvtárba is beiratkozhatok?
Nikolova asszony, könyvtáros
Разбира се, трябва Ви само лична карта. А в петък има лекция за Възраждането — заповядайте!
Persze, csak személyi igazolvány kell. Pénteken pedig előadás lesz a nemzeti újjászületésről – jöjjön el!
Благодаря, ще дойда с удоволствие!
Köszönöm, szívesen eljövök!
Nyelvtan
A -л alak úgy változik, mint egy melléknév: „той беше научил”
, „тя беше научила”
, „те бяха научили”
. Építsd meg az egyszerű múltból: „научих → научил”
, „дадох → дал”
.
Когато отвориха училището, богати търговци вече бяха дали пари за него.
Amikor megnyitották az iskolát, a gazdag kereskedők már adtak rá pénzt.
Когато Иван тръгна на училище, той вече беше научил всички букви.
Amikor Iván iskolába ment, már megtanulta az összes betűt.
A csitaliste – a kultúra otthona
През XVIII век повечето българи живееха на село и малко от тях можеха да четат. През 1762 година монахът Паисий Хилендарски написа „История славянобългарска“. Той искаше хората да знаят своята история и да се гордеят със своя език. Това е важна книга от Възраждането. През 1824 година Петър Берон издаде „Рибния буквар“ и по него учеха цели поколения деца. През XIX век много български търговци вече бяха забогатели и даваха пари за училища. През 1835 година в Габрово откриха светско училище. Около двадесет години по-късно, през 1856 година, се появиха и първите читалища — в Свищов, Лом и Шумен. През 1870 година българите получиха и самостоятелна църква — Екзархията. Читалището беше много повече от библиотека. Там хората четяха вестници, слушаха лекции, играеха театър и учеха заедно. Много читалища бяха построени с дарения от обикновени хора. Будителите — учители, писатели, свещеници — вярваха, че грамотният народ ще бъде и свободен народ. Възраждането завършва с Освобождението през 1878 година. Но читалищата не изчезнаха. Днес в България има над три хиляди читалища. В тях деца танцуват народни танци, баби пеят в хор, а чужденци учат български.
A 18. században a bolgárok többsége falvakban élt, és kevesen tudtak olvasni. 1762-ben Hilendar Paiszij szerzetes megírta a „szláv-bolgár történelmet”. Azt akarta, hogy az emberek ismerjék a történelmüket, és büszkék legyenek nyelvükre. Ez az ébredés fontos könyve. 1824-ben Petar Beron kiadta a „Fish Primer”-et, és gyerekek egész generációi tanultak belőle. A 19. században már sok bolgár kereskedő gazdagodott meg, és pénzt adott iskolákra. 1835-ben világi iskola nyílt Gabrovoban. Körülbelül húsz évvel később, 1856-ban, az első chitalishta is megjelent - Szvistovban, Lomban és Shumenben. 1870-ben a bolgárok is kaptak egy önálló egyházat – az Exarchátust. A chitalishte sokkal több volt, mint egy könyvtár. Ott az emberek újságot olvastak, előadásokat hallgattak, színdarabokat rendeztek és együtt tanultak. Sok chitalishta épült hétköznapi emberek adományaiból. A felvilágosítók – tanárok, írók, papok – azt hitték, hogy az írástudó nép is szabad nép lesz. Az ébredés az 1878-as felszabadulással ért véget. A chitalishta azonban nem tűnt el. Ma már több mint háromezer ilyen van Bulgáriában. Bennük a gyerekek néptáncot táncolnak, a nagymamák kórusban énekelnek, a külföldiek pedig bolgárul tanulnak.
Példák
Възраждането е период от XVIII и XIX век, който завършва с Освобождението през 1878 година.
A bolgár nemzeti újjászületés a 18–19. századra eső időszak, amely az 1878-as felszabadulással ér véget.
През 1762 година Паисий Хилендарски написа „История славянобългарска“.
1762-ben Hilendari Paiszij megírta a „Szláv-bolgár történelmet”.
Светското училище в Габрово е открито през 1835 година.
A gabrovói világi iskola 1835-ben nyílt meg.
Първите читалища са основани през 1856 година в Свищов, Лом и Шумен.
Az első csitalistéket 1856-ban alapították Szvistovban, Lomban és Sumenben.
В читалището има библиотека, курсове по танци и малък театър.
A csitalistében van könyvtár, tánctanfolyamok és egy kis színház.
Много читалища са построени с дарения от обикновени хора.
Sok csitalistét egyszerű emberek adományaiból építettek.
Будителите искаха народът да е грамотен и свободен.
A népfelvilágosítók azt akarták, hogy a nép írástudó és szabad legyen.
През 1870 година българите получиха самостоятелна църква — Екзархията.
1870-ben a bolgárok önálló egyházat kaptak – az exarchátust.
„Рибният буквар“ на Петър Берон излиза през 1824 година.
Petar Beron „Halas ábécéskönyve” 1824-ben jelent meg.
В нашето читалище всяка сряда има лекции по история.
A mi csitalisténkben minden szerdán történelmi előadások vannak.