Hétköznapi szólások

Казвам се Оксана и съм от Киев. Когато започнах работа в софийски офис, мислех, че говоря добре български. Граматиката знаех, думите — също. Но колегите ми говореха с изрази, които не бях чувала. Първия ден шефът каза „Няма лесно!“ и въздъхна. Аз се чудех какво точно не е лесно. После колегата ми Георги счупи една чаша в кухнята и се направи, че ни лук ял, ни лук мирисал. Всички се смяха, а аз не разбрах защо. Реших да си водя тетрадка. Всеки ден записвах по един нов израз. Когато някой се ядосваше за малка грешка, другите му казваха: „Не прави от мухата слон!“ Когато попитах дали мога да работя от вкъщи всеки ден, шефът отговори: „И дума да не става!“ Това поне разбрах веднага. Лека-полека тетрадката се напълни. Днес вече сама казвам „Нямам представа“ вместо „Не знам“ и колегите се усмихват. Миналата седмица Георги реши да ми обясни как се прави баница. Аз я правя от десет години! Отговорих му: „Продаваш краставици на краставичар.“ Той се засмя и каза: „Дума да няма — вече си истинска българка!“

Okszanának hívnak, és Kijevből jöttem. Amikor egy szófiai irodában kezdtem dolgozni, azt hittem, jól beszélek bolgárul. Ismertem a nyelvtant és a szavakat is. De a kollégáim olyan szólásokkal beszéltek, amelyeket soha nem hallottam. Az első napon a főnök azt mondta: „⁠Nehéz ez!⁠”, és sóhajtott. Azon tűnődtem, mi az, ami nem könnyű. Aztán a kollégám, Georgi eltört egy poharat a konyhában, és úgy tett, mintha semmi köze nem lenne hozzá. Mindenki nevetett, én meg nem értettem, miért. Elhatároztam, hogy füzetet vezetek. Minden nap felírtam egy új kifejezést. Ha valaki egy apró hiba miatt dühös lett, a többiek azt mondták neki: „⁠Ne csinálj bolhából elefántot!⁠” Amikor megkérdeztem, dolgozhatok-e minden nap otthonról, a főnök azt felelte: „⁠Szó sem lehet róla!⁠” Ezt legalább rögtön megértettem. Lassanként megtelt a füzet. Ma már én is azt mondom, hogy „⁠fogalmam sincs⁠”, a „⁠nem tudom⁠” helyett, és a kollégák mosolyognak. Múlt héten Georgi elhatározta, hogy elmagyarázza, hogyan kell banicát sütni. Én már tíz éve sütöm! Azt mondtam neki: „⁠A halat akarod úszni tanítani.⁠” Nevetett, és azt mondta: „⁠Még szép – most már igazi bolgár vagy!⁠”