C1 · 6. egység
Aleko Konsztantinov: Baj Ganjo
Ismerd fel a szavak és a viselkedés közötti komikus szakadékot.
Új szavak
bizalmaskodás
Ebben az értelemben többes szám nélkül használjuk.
önérdek
Ebben az értelemben többes szám nélkül használjuk.
dicsekvés
komikus hatás
Ebben az értelemben többes szám nélkül használjuk.
leleplezni
leleplezni
elárulja magát
süketnek tetteti magát
az ő érdekeit nézi
meg nem szerzett intimitás
szakadék a szavak és a tettek között
szatirikus figura
komikus helyzet
a karakter énképe
jellemzése beszéddel
történet a történetben
visszafogott reakció
a szatíra célpontja
Olvasóklubunk
Mila, klubtag
Бай Ганьо ми е забавен, но срещата с Иречек ме притеснява.
Baj Ganjót szórakoztatónak találom, de a Jirečekkel való találkozása feszélyez.
Можем да се смеем и същевременно да виждаме натрапването.
Nevethetünk, és közben a tolakodást is észrevehetjük.
Mila, klubtag
Гостът говори така, сякаш близостта е даденост.
A látogató úgy beszél, mintha az intimitás adott lenne.
Mila, klubtag
Значи всички българи са такива?
Szóval minden bolgár ilyen?
Това е сатиричен образ, не описание на всеки българин.
Ez egy szatirikus karakter, nem minden bolgár leírása.
Mila, klubtag
Ще огранича извода до този разговор.
Erre a beszélgetésre korlátozom a következtetést.
Mila, klubtag
А «пристига» означава ли, че случката е сега?
És az „érkezik” azt jelenti, hogy az eset most történik?
Не, историческото сегашно приближава миналата случка.
Nem, a történelmi jelen közelebb hoz egy múltbeli eseményt.
Mila, klubtag
Авторът сякаш отваря вратата и ни пуска вътре.
Mintha a szerző kinyitná az ajtót és beengedne minket.
Mila, klubtag
Това сравнение ще запазя за дискусията.
Ezt az összehasonlítást megtartom a vitának.
Nyelvtan
A „Пристигва”
, „слиза”
és „излиза”
egy múltbeli eseményt jelenít meg jelen űrlapokon keresztül. Az események tárulnak elénk. Az újramesélés során tartsa be a választott időkeretet; a történelmi jelen nem azt jelenti, hogy az események ma történnek. A „Пристигва”
a „пристига”
régi formája.
Пристигва бай Ганьо от Виена в Прага.
A Baj Ganjo Bécsből érkezik Prágába.
Учтивата форма може да прикрива корист.
Az udvarias forma elrejtheti az önérdeket.
Ismerkedés és vendéglátás
Иречек е живял в България, обича българите, ще иде бай Ганьо у него: „Добър ден“ — „Дал ти бог добро“ — и може да го покани в къщата си; защо ще си дава паричките по хотели? […] — О-о! Добър ден, бай Иречек, как си, добре ли си? — извиква бай Ганьо с един най-приятелски тон, щом влиза в кабинета на стопанина. Последният му подава зачудено ръка, поканва го да седне и се сърди на своята памет, която не го подсеща кой е този любезен приятел. — Не ме ли познаваш? — припомня бай Ганьо, като смесва ту „ви“, ту „ти“. — Вий нали бяхте министър в София? […] — […] Па ако обичате, съгласен съм и у вас да остана, додето съм в Прага. А? […] — Благодаря за вниманието; аз бих ви задържал на драго сърце у дома, но не разполагам с лишни помещения. Днес обаче вий сте наш гост и ще обядвате у нас.
Jireček Bulgáriában élt, és szereti a bolgárokat; Baj Ganjo elmegy hozzá: „Jó napot!” – „Isten adjon jót” –, és talán Jireček meghívja a házába; miért kellene szállodákra költenie a pénzét? […] – Ó! Jó napot, Baj Jireček, hogy vagy, jól vagy? - kiáltja Baj Ganjo a legbarátságosabb hangon, amint belép a házigazda dolgozószobájába. Utóbbi meglepetten kezet nyújt neki, meghívja, hogy üljön le, és haragszik saját memóriájára, amiért nem emlékezteti, ki ez a kedves barát. – Nem ismersz fel? - emlékeztet rá Baj Ganjo, váltakozva a formális „ви”
és az informális „ти”
között. – Ön miniszter volt Szófiában, igaz? […] — […] Nos, ha úgy tetszik, beleegyezem, hogy veled maradjak, amíg Prágában vagyok. Eh? […] „Köszönöm figyelmüket, szívesen otthon tartalak, de nincs szabad szállásom. Ma viszont a vendégünk vagy és nálunk fogsz ebédelni.”
Példák
Слиза на станцията, нарамва си дисагите и излиза на улицата.
Leszáll az állomáson, a vállára veszi a nyeregtáskáját, és kimegy az utcára.
Историческото сегашно приближава случката до читателя.
A történelmi jelen közelebb hozza az esetet az olvasóhoz.
Героят смята познанството за право на незаслужена близост.
A karakter az ismeretséget a meg nem érdemelt intimitáshoz való jogként kezeli.
Иречек се стреми да запази учтивия тон.
Jireček igyekszik fenntartani az udvarias hangnemet.
Дали повествователят споделя самооценката на госта?
Vajon a narrátor osztja a vendég önmagáról alkotott véleményét?
Не приравнявай един сатиричен герой с цял народ.
Ne tegyél egyenlőségjelet egy szatirikus szereplő és egy egész nép közé.
Разминаването между думи и дела създава комизъм.
A szavak és a tettek közötti szakadék komikus hatást kelt.
В обобщението посочи кое поведение е мишена на сатирата.
Az összefoglalásban nevezd meg, melyik viselkedés a szatíra célpontja.